Tűzvédelmi és
munkavédelmi szolgáltatás

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 2024. szeptember 1-jén hatályba lépő módosítása alapvetően változtatja meg a munkavállalók  egészségi alkalmassági vizsgálatainak szabályozását.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény jelenleg hatályos szövege előírja, hogy a munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha a mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti és a munkára – külön jogszabályokban meghatározottak szerint – alkalmasnak bizonyult.

A 2023. évi CIX. törvény 6.§ (1) bekezdése módosította a fenti előírást, eszerint „Jogszabályban meghatározott esetekben vagy a munkáltató erre irányuló döntése esetén … a munkára való alkalmasságról jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni.” Ezt az előírást „nem kell alkalmazni, ha szervezett munkavégzésre irányuló jogviszonyt szabályozó jogszabály az érintett tekintetében sajátos egészségi alkalmassági követelményről rendelkezik.” (Ilyen sajátos követelmények lehetnek például a keszonmunkát végzők, vagy ipari búvárok esetében.)

A munkavédelmi törvény módosítása 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.

2024. augusztus 31-ig az eddigiek szerint, változatlanul szükséges a munkavállalók előzetes és ismétlődő egészségi alkalmassági vizsgálatainak az elvégzése és dokumentálása, nyilvántartása. A törvénymódosítás hatályba lépése után – amennyiben a még meg nem jelent jogszabály nem írja majd elő az adott munkakör, munkavégzés esetében azalkalmassági vizsgálat elvégzését –, a munkáltató dönthet úgy, hogy az egészségi alkalmassági vizsgálatokat az eddigiek szerint, minden munkakör, minden munkavállaló esetében továbbra is előírja és megköveteli.

A munkáltató felelőssége a munkavállaló egészségi alkalmasságára vonatkozóan azonban megmarad (különösen például egy esetleges munkabaleset után az egészségügyi költségekre vonatkozó regressz igény esetén). Orvosi vizsgálat nélkül, mivel a munkavállaló egészségi állapotára vonatkozó szenzitív adatok a munkáltató által nem ismerhetők meg, nehézséget jelenthet a munkavállaló egészségi alkalmasságának megítélése „ránézés” alapján. Előfordulhat, hogy egy esetleges munkabaleset, foglalkozási megbetegedés esetén felmerül a munkavállaló egészségi állapotának, alkalmasságának kérdése, és ez esetlegesen munkajogi következményekkel járhat, vagy kártérítési igényt generálhat.

A fentiek miatt javasoljuk, hogy a munkáltató az egészségi alkalmassági vizsgálatokat az eddigiek szerint, minden munkakör, minden munkavállaló esetében továbbra is végeztesse el.